még egy

A blogposztjaim exponenciálisan ritkulnak.

Ez így nem jó.

Mindenesetre ez azzal a ténnyel is összefügghet, hogy nem túl sok minden radikálisan új látnivaló van Mercednek a házunk és a suli között elterülő részén. Eltekintve egy-egy darutól. Már amennyiben az egyetem melletti patakban peckesen lépkedő, fehér entitások nem sértődnek be még a szokottnál is jobban ezen megjelölés hallatán.

(Múltkor beelőztem egyet biciklivel. Pont mellettem jött vagy 10 méternyire, kb. azonos magasságban, egyik pocsolyától a másikig.)

Tényleg, daru. Hamarosan lesz két új épülete a sulinak, az egyiknél épp most volt a "topping up ceremony": sok ember összegyűlik, beszéd, majd beemelik az utolsó gerendát, rajta USA zászlóval, fával és sok-sok aláírással. Süt a nap, kellemes idő, csomóan csak arra járnak és örülnek, hogy jé, fejlődik a hely.

beszéd

zászló, fa, épület

Az épületről annyit, hogy néhány hónappal ezelőtt még nem tudtuk, miért tologatják a földet egy sekély gödörben egy halom munkagéppel oda-vissza. Sikerült fellelnem a helyszínről a szomszéd épületből készített 1 darab képet, tavaly novemberből, íme.

(azóta az ég helyett 3 emelet.)

Más: az USA-beli tévéadásokról már szerintem volt szó valamikor, a "10 perc műsorra 7 perc reklám" aránnyal. Ha pedig reklámot sporteseménnyel kombinálunk... naigen, Superbowl.

A Superbowl egész konkrétan az amerikai foci bajnokság (NFL) döntője, és mint ilyen, meglehetősen jelentős történés. Főleg, hogy az ideiben a San Francisco 49ers volt az egyik döntős (a Baltimore Ravens ellen), ami pedig a "helyi" csapat (elvégre SF itt van a szomszédban), úgyhogy naná, hogy mindenki piros 49ers pólóban mászkált aznap. Majdnem mindenki. (Aki nem, az meg kötelezően Ravens logók alatt vonult fel.) Persze mi is összeszerveztünk valami házibulira hasonlító képződményt.

(demost melyik legyen?)

Aki esetleg nem ismerné a szabályokat... a rövidített verzió: van egy labda (a tojás alakú), amelynek eljuttatása az ellenfél térfelének a végére a játék alapvető célja. A csapat jellegzetesen a saját térfeléről indul, és 4 lehetősége van arra, hogy ezt összehozza, ami nullázódik, ha jelentős mennyiséget sikerül előrehaladni. A bonyoultság részben az, hogy össz 1-et lehet előrefelé passzolni kísérletenként, részben pedig az ellenfél némiképp tankszerű védekező játékosai által kifejtett tevékenységben keresendő (nem, nem egyszerű átjutni rajtuk, ha nálad van a labda). Ennek megfelelően egy "play" viszonylag rövid, utána meg megy az elemzés, taktikázás, na és persze a reklámok.

A reklámspotok másodperceit errefelé pedig millió dollárokban mérik (nem csoda: mindenki ezt nézi), ennek megfelelően pedig a bemutatásra kerülő "művek" sem a standard tömegtermék: érdemes végignézni a "top 25 superbowl ads"-t youtube-on, tényleg vannak jók.

Egyébként ehhez képest a fociról (= "soccer") az a vélemény, hogy unalmas: alig van gól a meccsen, meg amúgy sem történik semmi különleges. Nos, ízlés kérdése, az ellenben tény, hogy amcsi focit nézni valamiért meglehetősen le tudja kötni az embert (egyszer végignéztem kettőt zsinórban a lakótársakkal, majd utána még egy rész Big Banget, effektíve felszámolva ezzel a komplett délután produktív kilátásait...)

Nade visszatérve az eredeti témához... Ravens toronymagasan vezet, amikor... hirtelen... sötét. Mint kiderült, valamit elszúrtak, és, egy kis szöglettől eltekintve, az összes reflektor lekapcsolt. Picit gáz.

(Várunk.)

Mindeközben persze mennek a reklámok. Egy ideig a jók. Aztán a kevésbé jók. A vége felé már annyira nem tudtak magukkal mit kezdeni a tévések, hogy az adó saját műsorait hirdették, amikor épp nem a félig sötét stadiont mutatták, meg a megfagyás elkerülésével kísérletező játékosokat.

Fél óra elvégre viszonylag sok idő.

Végül aztán összehozták a világítást, mindenesetre a dolog a játékban is meglehetős fordulatot hozott: a 49ers kezdte el gyűjteni a pontokat, és annyira feljöttek, hogy még végül majdnem ők győztek.

(Majdnem.)

Mindenesetre Ravens-ék tényleg megérdemelték... összehoztak például egy olyan touchdown-t, kb. "faltól falig" 1 menetben, hogy a 49ers szurkolók (akik tömegéhez én is csatlakoztam legalább alkalomszerűen) csak pislogtak, hogy deakkor most ez így mi.

Ami azért persze senkit nem zavart túlzottan a cseresznyés kóla, a tonnányi sajttal felszerelt pizzaszeletek és egyéb képződmények fogyasztásában. Nem is beszélve az alternatív sörszerű képződményekről, amiknek rendszertani besorolásával ugyan nem vagyok teljesen tisztában, viszont tény, vannak finom dolgok errefelé.