2015. március 15., vasárnap

Pittsburgh

TL;DR or in case it's way too Hungarian for your taste: Pittsburgh is COLD but awesome. Also, CMU is like Hogwarts, essentially.

---

Az előző posztok után viszonylag egyértelmű következetetésnek tűnik, hogy az USÁban mindenki mindenhova kocsival megy, standardizált Weeds főcím stílusú házakban lakik és napi két és fél órát vezet autópályán melóba menet, majd ugyanannyit vissza. Nos... nem teljesen?

Magyarországról visszafelé menet, ha már úgyis útba esik, voltam egy hetet Pittsburghben, egy CMU-n tanuló barátom meghívásából (btw: kösz Nic!). És ha valami nagyon nem hasonlít Kaliforniára, na ez a hely olyan.

Pittsburgh ipari városként kezdte kellemesen régen (acélipar és hasonlók, ha minden igaz). Errefelé ténykedett például az a bizonyos Andrew Carnegie, aki valószínűleg hosszú ideig a "gonosz monopolista iparmágnás" címke alatt futott olyan 1900 környékén, viszont utána alapított nem kevés brutálnagy múzeumot, plusz egy egyetemet, szóval összességében egész pozitív hatást gyakorolt a világra.

Nos, szóval Pittsburgh. Első benyomás: itt lehet, hogy viszonylag hideg van.

ja és propelleres gép. Hasznos infó: nem biztos, hogy halkabb, mint egy Manowar koncert.


Mint kiderült, nem volt olyan vészes a helyzet: az első pár napban sütött a nap, kellemes, kicsit hűvös 60 fokkal. (Mert ez ugye itt az USA, Fahrenheit fokokkal. Pár referenciapont: víz megfagy 33 fok, tipikus lakáshőmérséklet télen 65 fok, ugyanez nyáron 58 fok. Kellemes tavaszi szellő 70 fok, brutálmeleg 100. Merced nyáron 105.)

Ha viszont létezik hely, ami teljesen máshogy néz ki, mint Kalifornia... Először is, valószínűleg mindenki saját maga hakkolja össze magának a házát, vagy legalábbis nagyon specifikus elképzelései vannak róla, hogy hogyan is kellene kinéznie, az eredmény legalábbis kb magyar szintig változatos. Volt középkori stílusú kőerőd, fehérre mázolt német vadászkastély barna gerendákkal, háromemeletes neoklasszicista luxusvilla méretarányos ajándékszalagba csomagolva, masnival (... erről miért nem csináltam képet???), mindenesetre a többség valahogy úgy néz ki, mint ezek itt. És mindegyik más.







plusz nagy tégla dolgok, mert mégiscsak iparváros.

Ami a képeken nem látszik: vannak utcák, amiken sétálni lehet, sőt, megéri sétálni, merthogy a dolgok viszonylag értelmes távolságban lelhetőek fel egymástól. Sőt, még buszok is vannak!

Úgy tűnik, Pittsburghben teljesen jól meg van oldva a tömegközlekedés. Van például egy külön "busway", egy dedikált kétsávos út csak buszoknak, amin kb 20 perc alatt be lehet zúzni a belvárosba. Plusz mindehhez egy menő RFID kártyarendszer: felszálláskor lehúzod a kártyát, levonja a megfelelő mennyiségű pénzt, és... nos, kivéve, ha kifelé jössz a belvárosból, amikor is leszálláskor kell lehúzni. Az első ajtónál. Ami csuklós buszoknál viszonylag érdekes tömegjeleneteket eredményez. De végülis tökéletes semmi sem lehet.

A jó idő kb 2 napig tartott, utána viszont... (a már hivatkozott referenciaanyagban a "fuckfuckfuckcold" sor a releváns.) Ezzel összefüggésben a készült fényképek száma is viszonylag csekély ("van ez elég érdekes ahhoz, hogy megint lefagyasszam az ujjaimat, mire betölt a kamera app?). Azért vannak.



ez amúgy az egyik Carnegie múzeum. Kb a feléig jutottunk nap végére.


Mindenesetre jellemző, hogy a város "suli" jellegű felén a legmagasabb épület a "Cathedral of Learning", 42 emelettel. Első látásra nem feltétlenül egyértelmű, hogy ez tulképpen egy egyetemi épület. Pedig az. A legfelső néhány emelet kb "az egyetem X tanszéke", enyhén kopott fafelületekkel és viszonylag unalmas hirdetményfalakkal. Pár emelettel lejjebb meg "US Air Force" irodák. Utóbbiak belső felépítését már nem vizsgáltam hasonló részletességgel.

... lehet, hogy ha nem lenne előtte egy fa, több látszana belőle?

ez kb a "tanuló", a földszinten. Ami a képen nem látszik: asztalok, hallgatók, laptopok. Világító fehér almákkal.

kilátás fentről, random irányba.

(ja és ez a University of Pittsburgh. Nem keverendő a CMU-val.)
Ha már viszont egyetem... ha Computer Science-ről ("infó") van szó, kb a három legjobb hely a Stanford, a MIT és a CMU... azaz a Carnegie Mellon University. Pittsburgh. Például a 2007-es DARPA Grand Challenge-et, "építsünk autót, ami városi környezetben közlekedik", ők nyerték, Stanfordék lettek másodikak... (utóbbiak aztán átugrottak Google-ékhez és összepakolták a híres "self-driving car"-jaikat.) Mindenesetre íme egy karakterisztikusan ocsmány kép a Gates Building-ről, amit amúgy teljesen konkrétan Bill Gatesék támogatásával építettek.



(a menő fekete torony a két betonfal között.) 

Tudni érdemes továbbá a CMU-ról (plusz Pittsburghről úgy általában), hogy (Merceddel ellentétben) viszonylag sok a domb. Kombinálva ezt azzal a ténnyel, hogy az év jelentős részében brutál hideg van... az eredmény egy háromdimenziós struktúra alagutakkal, hidakkal, folyosókkal, lépcsőházakkal, a logikus felépítés legcsekélyebb jele nélkül. Tipikus jelenség: mész egy folyosón valahol az alagsorban, a folyosó alig érzékelhetően lejteni kezd, majd egyszer csak kilyukadsz egy (feltehetőleg másik) épület ötödik emeletén, besüt az ablakon a nap, és csodás a kilátás. Ha ez nem olyan, mint a Roxfort / Hogwarts, akkor semmi sem az.

Plusz íme a Randy Pausch híd, a Gates building és... egy másik épület között. A színek folyamatosan változnak rajta (... ilyenjük még Dumbledore-éknak sincs).


ez meg csak egy színváltós könyvtár. 3 emelet.

Ha pedig már intézményeknél tartunk: az alábbi kép egy templomot ábrázol. Elméletben.


Namármost tekintve az USÁban fellelhető egyházak mennyiségét (... sok), a templomok kb ugyanúgy az "ingatlan" kategóriába tartoznak, mint bármi más épület. Valahogy így történhetett meg, hogy ez itt klasszikus funkciójának betöltése helyett a Sör tiszteletének lett szentelve. Íme, a "Church Brew Works".

jobb alsó sarok: asztalok.

ami nem látszik: óriási adag "bread pudding" sörből készült fagyival. Zseniális.


Ez volt tehát Pittsburgh. Kb 7 napnyi része.

Zárásképp mindenesetre íme egy kép, belváros, napsütötte park a két folyó között. Futók, biciklisek mindenhol.


És hideg.

Háttérben a Fagy és Jég Némileg Megalomániás Sötét Nagyurának Csillogó Kristálypalotája.

(előtte korcsolyapályával.)
(Mindenesetre... lehet, hogy a Fagy és Jég Meglehetősen Megalomániás Sötét Nagyura sem teljesen legyőzhetetlen?)




választások 2014

És ismét eljött az ideje, hogy, lévén magyar honpolgár, a választásra kijelölt szép vasárnap reggel lesétáljunk a Kesjár Csaba Általános Iskolához, és...
Hmm. Esetünkben, tekintve, hogy a séta picit sokáig tartana, átjelentkeztem a legközelebbi magyar konzulátusra. Ami viszont még mindig csak Los Angeles, 4 óra kocsival.
Nade. Persze nem kérdés, hogy megyünk-e (kell-e ennél jobb ürügy arra, hogy ellógjuk a 7 napos munkahét egyik napját?)... úgyhogy indulás reggel fél9kor, irány a magyar konzulátus.
Az amcsi autópályák érdekes képződmények amúgy. Miután egész régóta megvannak, van pár szakasz, ami kb. olyasmi érzésre, mint a régi M7-es volt a betonlapokkal, csak kevésbé szabályosan... ill. "befoltoztuk a foltot, ami megint szétesett, szóval ezt még háromszor"... ill. ami Európa után meglehetősen fura: a benzinkutak a legritkább esetben vannak annyira az autópálya mellett, hogy csak lassít az ember, lekanyarodik és tankol. Ehelyett... lehajtón ki, jobbkanyar, balkanyar, tábla, híd, bonyolultság.
Úton LA felé; az autópálya valahol jobb oldalt halad el. A kép 2014-ben készült; a kocsik itt még nem repültek.

(Mindeközben elnézést kérünk azon kedves olvasóinktól, akik valamilyen okból kifolyólag ezen posztot a releváns események megtörténte után kb egy évvel olvassák. Erről túlnyomórészt a poszt második fele tehet, amelynek megírása folyamán nem várt komplikációk léptek fel, így előállítása a vártnál némileg hosszabb időt igényelt.)

Szóval. Íme, "megérkeztünk Los Angelesbe".

az a fehér lapos pötty a középső hegy tetején a Hollywood felirat





Első küldetés a szavazás... ez itt a konzulátus épülete, meg én, a halom ehhez szükséges doksival:

(ha minden igaz. Lehet h a konzulátus a másik, tökugyanilyen épület az út másik oldalán.)

Ahogy elnéztem a listát, kb száz körülien jelentkeztek be magyarok, szóval pont elég volt ahhoz, hogy még mások is szembejöjjenek a folyosón, de túl nagy tömeg nem volt. Itt is kétféle kategória létezik egyébként: a "kint él" és a "pont errefelé utazott, amikor voltak a választások". Én az utóbbiba estem bele, szóval teljesen jól megoldották, hogy ugyanúgy a budaörsi jelöltekre szavazhassak, mint bárki más.

És ha pedig már itt vagyunk:


Persze mire idáig eljutottunk... nade kezdjük az elején.

Amit legalábbis láttam belőle, LA kábé ugyanúgy néz ki, mint egy tipikus amerikai nagyváros: autópályák egész sűrű hálózata, közben kisebb utakkal (amik arra valók, hogy eljuss az autópályáig), plusz családi házas övezetek vég nélkül. Illetve vannak utcák, ahol van nagyobb mennyiségű üzlet. Ennélfogva egy olyasmi vállalkozás, hogy "menjünk el LA-be, szálljunk ki a közepén és nézzünk meg jó sok mindent", nem különösebben egyszerűen valósítható meg. Persze, vannak relatíve híres helyek, kellemesen elszórva. És naná hogy kocsival mész kettő között.
Kocsiból pedig van viszonylag sok. Mellékelt ábra:





Viszont nem csak Hollywoodból áll a világ... ha már itt vagyunk, nézzünk nagyon menő házakat. Beverly Hills.
(Stílusra amúgy olyasmi kategóriás városrész, mint mondjuk a Rózsadomb, csak ugye minden nagyobb és mindenen keresztül van autópálya.)



Plusz egy dolog: ha már LA ezen végében voltunk, gondoltuk, megnézzük az UC rendszer egyik legnagyobb suliját. Az "University of California" ugyanis 10 egyetemből áll, a legújabb ugye Merced, de van pár, aminek már volt ideje kinőni magát. A "híres egyetemek" listán pedig (szerintem) kb az UC Berkeley meg az UC Los Angeles a két legmenőbb entitás.

Nos, mint kiderült, a "volt idő fejlődni" határozottan pozitív hatással volt az intézményre. Alapterületre sem kicsi, íme néhány fénykép.

(ez egy egyetemi épület.)

(ez is.)


(szerintem kb. érzékelni lehet már a stílust...)

fák, hallgatókkal

Este pedig még pont elkaptuk a naplementét a tengerparton. Igazi, homokos tengerpart, gyakorlatilag végtelen mennyiségben. (Najó, nem kaptuk el; a nap lemenetére kb akkor került sor, amikor még egy hosszú kocsisorban vártuk, hogy megvámoljanak a nem is kifejezetten olcsó parkolódíjjal, a menekülés bármely lehetősége nélkül. De a látvány akkoris megérte.)