a "szerezzünk hitelkártyát" projektről

Elképzelendő valami, amihez képest egy Toyota Prius kb. egy múlt századi, idejétmúlt gőzgépnek látszik.

Mert Google-éknek nem volt elég az ingyenkaja, ingyenbusz, ingyen még-sok-minden... nos, ha feliratkozol és visszaküldesz egy halom feleletválasztós "tényleg tudod-e, hogy hogyan működik" tesztet, kölcsönözhetsz autót egy-két órára, ha el akarsz intézni valamit a városban munkaidőben. Nem meglepő módon: ingyen.
És mert ez még mindig Google-ék: nyilván hogy a flotta túlnyomórészt futurisztikus csillagcirkálókból fog állni. Tény, ezek nem kormányoznak maguktól (erre még várni kell kicsit), de azért sikerült mellőzni az archaikus, fosszilis tüzelőanyagok használatát. Chevy Voltok, Nissan Leafek, elektromos Focusok és hasonlók várnak a B46-os épület mögötti parkolóban.

Meglehetős fejlődés ez a dolgok múltbeli állapotához képest. Mármint szubjektíve. A mélypont nagyságrendileg az a pillanat volt, amikor a reptéri autókölcsönzőben előkaptam a kártyámat, hogy 1 napra kölcsönözzek egy autót. (Térbeli pozíció: a házunktól csak 10 perc gyalog a villamosmegálló, ahol csak 10 percet kell várni rá, hogy a villamos további 20 perc alatt a reptéri buszig vigyen, ami...) Nos, erre közölték, hogy ugyan minden csodálatos, ámde sajnos a "credit check" nem lett meg, szóval ők autót márpedig nem adnak.
Ugyanis... nos, ez egy specifikusan itteni képződmény. Ha van hitelkártyád, pontozzák, hogy mennyire megbízhatóan fizeted vissza, amit lehúztál róla, méghozzá kb. bankközi módon, univerzálisan. Végül tehát ha plazmatévét / autót / házat szeretnél hitelre, ezt csekkolják, és ennek megfelelően engedélyezik. Kb. a "hozz nekünk sok-sok közüzemi számlát" picit összeszedettebb változata.
Persze első gondolat, Magyarországról előkerülve: "a hitelkártyáknak nincs túl sok értelme, ha visszafizeted, akkor tökugyanaz, mintha a saját pénzedből vetted volna, plusz-mínusz egy hónap... ha meg nem fizeted vissza, az rég rossz". Plusz dolgokat meg majd veszek, ha lesz rá pénzem. Ennyi.
Nos, errefelé viszont a "megbízhatóan fizet vissza hitelt" a megbízhatóság alapvető mértékegysége. Ha autót kölcsönzöl, sőt, ha szobát bérelsz... "credit score". Aki pedig nem vesz fel hitelt... nos, az ilyen alakok definíció szerint megbízhatatlanok.
Ám legyen tehát. Miután kedvenc bankunk hatósugáron belül eső (értsd: biciklivel 30 perc) fiókjai mind bezárnak hétvégén, kitaláltam, hogy márpedig egyszer elmegyek Google-éktől napközben. Felpakoltam tehát a (Google kölcsönzős) biciklit a (Google) buszra, és ahogy eljött a délután 5 óra, elindultam Mountain View központja felé.
Ámde sütött a nap.
Múltak a percek. Ami a térképen nem látszott különösebben messzi pontnak, az a közöttünk elterülő szürke és forró aszfaltfelület felületéhez közeli nézőpontból szemlélve csöppet sem tűnt bátorítólag közelinek... és kezdtem benne hinni, hogy a Google Maps "30 perc" becslése inkább Merced jobbára üres mellékútjain országúti bringán repesztő félőrült phd hallgatókra lett tervezve, amely sebesség elérésére jelen körülmények között vajmi kevés esély mutatkozik.
És akkor még nem beszéltünk az expedíció azon feléről, amikor ugyanezen távot visszafelé tesszük meg.
Amely táv csökkentésére viszont igen kedvező tulajdonságokkal rendelkező, innovatív megoldás kínálkozik az odafelé út megtételének elhanyagolása által.
(És milyen jó, hogy Amerika széles és ez esetben csekély forgalmú útjain viszonylag egyszerű manőver biciklivel az egy ívben való megfordulás.)
Nos, ez volt kb. két hete. A mai expedíció útiterve változatlan volt, célja úgyszintén, ámde eszközök tekintetében...

Kezdve azzal, hogy nem egy LCD kijelző van a műszerfalon, hanem kettő. A bal oldalin sebesség, statisztikák a felhasznált energia mennyiségéről és áramlásának irányáról (pici forgó zöld izé szimbólum), töltöttségi szint, hatótávolság. Jobb oldalt további statisztikák, avagy légkondi hőmérsékletbeállítás, esetleg rádió. Vagy csak egy egyszerű háttérkép Chevy logóval és órával.
Első gondolat: ez halk. Eltekintve persze az autó bekapcsolásást követő hangeffekttől, aminek hangulata kb. arra emlékeztet, mint amikor egy régóta elhagyatott Star Trek csillaghajó töksötét hídján bekapcsolják az energiát. De amúgy semmi.
Síri csöndben kitolatás a helyről, majd irány előre. Nagyobb gázra pedig... a hanghatás valami olyasmi, mint amilyet a Combinók hallatnak gyorsítás közben, az épphogy hallható, magasfrekvenciás fogalmam-sincs-micsoda, cserébe az autó akkorát gyorsul, mintha... (... tény, viszonylag nehézkes hasonlatokat találni gyorsulásvektorok hosszának szemléltetésére, mindenesetre nem nagyon vezettem még olyan autót, ami ennél jobban húzott volna.)
Összbenyomás: benzines autókban van egy motor, ha gázt adsz, ez megforgatja a kerekeket, sebességváltó, kuplung, egyes, kettes, satöbbi. Ez: ha megnyomod a gázpedált, előugrik kilencszázötvenmillió pici szárnyas láthatatlan tündérke, és tolni kezdik a kocsidat. Halkan. De sokan vannak.
(Ilyen felszereltséggel persze már nem volt nehéz eljutni a bankig. Kábé 12 perc kocsival...)


Befejezésül pedig... reggeli után, a kampusz közepén.

Egy négyfős osztag teljesített őrszolgálatot, távcsővel vizsgálva a terepet. Még autentikus, beépített megafonjuk is volt. Aztán ketten leálltak röplabdázni.
(Nem egyszerű látvány.)